Ünnep és elásott kincs

Nóci ma 3 éves. Reggel a "Boldog szülinapot!" köszöntésre azt felelte: "Májis eljött? Hol a tojtám?"

Délután elmentünk a Fortuna Sóbarlangba itt a Centin, hármasban: Apaegység, Mamiegység és a kis ünnepelt. Békésen eljátszogatott a sóban, kétpercenként feltett egy kérdést, aminek leginkább ellenőrző funkciója volt: ugye ébren vagyunk, ott vagyunk. A 45 perc vége felé észrevettem, hogy nincs a nyakán a nyaklánca, kezén a karkötője. Mindkettő cérnára felfűzött színes műanyag korongokból állt, úgyhogy először úgy gondoltuk, elég körülnézni, és meglátjuk. Nem nyert. Nóci rájött, hogy elásta az ékszereket. Akkor Balázs azt javasolta, a kis játék gereblyével kotorjuk meg a sót, az majd beleakad. A nyaklánc elő is bukkant így, de a karkötő nem. Ekkor érkezett meg Rudi bácsi, a sóbarlang egyik gazdája (a másik Rózsi néni). Amikor elmeséltük a félig sikeres kincskeresés történetét, behozta a nagy "gereblét". Átfésülte vagy ötször a terepet, de a kincs makacsul lapított a mélyben. Úgy tűnik, Nóci komolyan vette az ásást, és jó mélyre rejtette a karkötőt. :o)

Egyelőre a kincs maradt ott, ahova kissé feledékeny gazdája elásta. De ha Nóci előáll egy térképpel, amire X-et rajzol, megszervezzük az expedíciót. ;o)

Az áprilisban egyébként az a jó, hogy végtelenített ünnepléssorozat veszi ilyenkor kezdetét. Tegnap, családi szokás szerint, Balázzsal megköszöntöttük Nócit, odaadtuk az ajándékait. Ma kapta a telefonos gratulációkat családtagoktól és barátoktól. Holnap jön az anyai ág ünnepelni (Macómami, Apóka, Böbüs, Zozó, Bömbi). Holnapután megyünk a Közlekedési Múzeumba, mert Nóci ezt kérte szülinapjára. Aznap este megköszöntenek engem a családtagok, hiszen hétfőn az én szülinapom következik. Aztán pár nap szünet, de 22-e máris Noémi-nap, előző este jöhet a köszöntés. Aztán a hétvégén jön Katamama és Józsipapa a kis ünnepelthez.

Fél óra múlva lesz 3 éve, hogy a világra jött Artner Noémi. Isten éltessen sokáig, egészségben, boldogságban, kicsi ember!

Álmod úgy valósul meg...

Álmod úgy valósul meg, ha apránként építsz.
A sok kicsi sokra megy, műved így gyarapszik.
Életed éld szabadon, szánj időt a szépre.
Ne sokat tégy, de azt jól, s öröm lesz a bére.

Kőre követ nap mint nap, titkod lassan érik.
Így növekszel nap mint nap,
Míg felérsz az égig.

A tiltakozás lényege

Nóci: Nem, nem! Nem akajom!
Mami: De mit?
Nóci, kis töprengés után: Azt, amit te!
:o)